Zimbábue tenki Fa’an no halo Doasaun barak ba nia Elefante fu’ik

0
294
Prezidente Emmerson Mnangagwa hatete Zimbábue bele tau matan de'it ba elefante 50.000.

Prezidente Emmerson Mnangagwa hatete Zimbábue  fa’an dobra nia elefantes fuik hodi koko reduz numeru elefantes ne’ebe bo’ot.

Halo diskursu iha jornalista hotu nia oin iha sorumutu ikus loron rua Uniaun Afrika/Nasaun Unida moris livre simeira iha Victoria monu iha Tersa, Mnangagwa hatete Nasaun iha numeru elefante 84,000 no bele serve de’it to 50,000.

“Maun alin balun iha parte norte hala’o ona sira nia moris livre,” nia hatete, “Ami prontu fa’an, iha kazu balun hodi halo doasaun ba animal hirak ne’ebe fu’ik ne’e.”

Mnangagwa hateten Angola ne’ebe besik ho nia sai hanesan vendedor potensial tamba Nasaun ne’e bele introduz fali populasaun elefante iha area livre ne’ebe iha ami nian rasik laiha tiha ona.

“Angola iha problema ida tanba funu; iha ranjau barak iha rai. Animál barak mak muda ba parte sul. Tan neʼe, ami agora kopera ho Angola atu hasa’e fundus ba deminajen, no ami sei fó leaun Angola, elefante, karau vaka nuneʼe ami halo deklarasaun ba ami ni área rasik. “Hau hanoin ida-ne’e abordajen ida- ne’ebé umanu tebes ba asuntu protezida.”

Iha fulan-Maiu, Zimbábue halo osan ho montante $2.7 miliaun husi fa’an elefante liu 90 ba China no Dubai.

Iha nia tempu, ajénsia protezida ba animal fuik iha nasaun ne’eba hatete osan husi fa’an ne’e sei uza hodi fó apoiu ba konservasaun.

Iha simeira, Mnangagwa apela mós foti kona-ba bandu globál komérsiu marfin (gading) atu nune’e nia nasaun bele faan ninia inventariu marfin (gading) no rino (badak) nia dikur, ne’ebé mak nia dehan hamutuk millaun $600. Mnangagwa dehan osan ne’e sei permite Zimbábue hodi finansia konservasaun esforsu ba dekade rua.

Fa’an marfin (gading) ne’e  bandu husi akordu internasionál ida kona-ba komérsiu ba espésie ne’ebe ameasa estintu (punah). Maibé, Zimbábue no nia viziñu Bostwana , Namíbia no Zambia, ho apoiu husi Áfrika Sul nian, halo rekursu ida ne’ebé maka atu hasa’e restrisaun.

Nasaun hirak ne’e iha elefante liu metade iha mundu ne’e no iha inventariu osan miliaun dolares ne’ebé mak bele fa’an hodi finansia konservasaun.

“Mundu tomak oras ne’e koko atu taka merkadu marfin (gading) ne’e, no nia kestaun mak, ita ne’e tuur hela iha bomba tempu (bom waktu) ka? Tanba bainhira ema ikusmai ema dehan: ‘ami moras no kole sai protetor ba jardin animal’… bainhira investimentu ne’ebe lafila no sira bá ho aleatóriu no massacre sira, ne’e mak problema real,”Ministru ba Ambiente Kitso Mokaila, Bostwana hatete iha nia entrevista ho David McKenzie CNN nian.

Komunidade no agrkultor iha area rural sempre reklama kona ba elefante ne’ebe ataka sira nia ra i no estraga sira nia aihoris.

Fontes : CNN

Tr. : Hallo.tl

 

HUSIK RESPOSTA